Szerkezetében és anyagában különböző pneumatika vezetékek léteznek, attól függően, hogy rugalmas (tömlő) vagy merevfalú (cső) csővezetékekre gondolunk. A pneumatikában alkalmazott műanyag alapanyagú pneumatika vezetékeket gyűjtőnéven csöveknek nevezzük. Attól függően, hogy milyen tulajdonságnak kell megfelelnie a beépítési környezetéből adódóan, különböző alapanyagú csöveket alkalmaznak.
A pneumatika csöveknek két jellemző mérete van, amelyet a cső típusa mellett megadunk:

• külső átmérő
• belső átmérő

Ebbe a kategóriába tartoznak az alábbiak:

A pneumatika csatlakozók termékkörébe tartoznak mindazok az alkatrészek, amellyel a pneumatika rendszerben lévő egyes elemek összekapcsolhatók, biztosítva ezzel a levegőcsőhálózathoz való kapcsolódást. Egyes elemek nem csak a csatlakozást valósítják meg, hanem további funkciójuk is van; mint például a könyök csatlakozóba integrált fojtó-visszacsapó szelep. Ezeket az elemeket funkciócsavarzatoknak nevezzük.

Ebbe a kategóriába tartoznak az alábbiak:

A pneumatikában a legfontosabb működtető szerkezet, végrehajtó elem a munkahenger. A munkahenger egy olyan energia-átalakító eszköz, amely az áramló közeg nyomási energiáját alakítja át lineáris vagy forgó mozgássá.

A munkahengereket - különböző szempontok szerint - csoportosíthatjuk:

1. kivitel szerint:
   1. dugattyúrudas munkahenger
   2. dugattyúrúd nélküli munkahenger
   3. tömlő henger
   4. membrán henger
   5. forgató henger
2. létrehozott mozgás szerint
   1. lineáris mozgású (egyenes vonalú)
   2. forgó mozgású
3. működtetés szerint
   1. egyszeres működésű
   2. kettős működésű
4. helyzetstabilitás szerint
   1. egyállású
   2. kétállású
   3. három-, vagy négyállású
5. véghelyzet-csillapítás szerint
   1. állítható pneumatikus löketvég-csillapítással
   2. rugalmas löketvég-csillapítással
   3. löketvég-csillapítás nélkül

Ebbe a kategóriába tartoznak az alábbiak:

A sűrített levegő előállítása során fontos szempont, hogy a legkisebb költséggel tudjuk előállítani az olajmentes sűrített levegőt, valamint hogy a leggazdaságosabban tudjuk előkészíteni a felhasználásra.
A levegő főbb alkotórészei a nitrogén (N2) 78,09 %, oxigén (O2) 20,95 %, argon (Ar) 0,93 %, és a térfogat 0,03 %-ban egyéb gázok, mint szén-dioxid, metán, valamint nemesgázok. A levegő egyéb szennyezőanyagokat is tartalmazhat, például kén tartalmú gázokat, szénmonoxidokat, vízgőzt és különféle szállóport. A sűrített levegő előállításához ez a "hozott anyag". Azonban a kompresszálás és a szállítás folyamán még további nemkívánatos elemek is kerülhetnek a rendszerbe, míg felhasználásra nem kerül.
A szűrő feladata, hogy a szilárd szennyeződéseket és a kondenzátumokat eltávolítsa a felhasználni kívánt sűrített levegőből.

Ebbe a kategóriába tartoznak az alábbiak: